1 |
TÉRDELÉS(tér-d-el-és) fn. tt. térdelés-t, tb. ~ìk, harm. szr. ~e. Térden állás. Térdelésben elfáradni. Térdelésre jelt adni, csengetni. Térdeléssel büntetni a csintalan fiút.
|
2 |
TÉRDELÉS, térdenállás (lat. flexis genibus): a teremtmény alázatának jele. - Az egyházatyák szerint a térdelő ember megkisebbített termete a Teremtő előtti kicsinység és esetlegesség kifejezése (→imádkozó tes [..]
|
<< TER | TÉRDHAJTÁS >> |