1 |
HÍte | nap | tűz
|
2 |
HÍhidrogén-jodid
|
3 |
HÍgyökelem magas hangú i-vel, hisz, hit, és hív szókban. Sõt hisz ige ragozásában több helyütt törzs is. Azonos ih vagy ah gyökkel, s általános jelentése: ohaj, ohajtás (arabul: heva). Sínai nyelven is [..]
|
4 |
HÍindulatszó, mely által a befogott vagy hátas lovat menésre, sietésre nógatják. Rokon az ökörnógató haj szóval (mint kiált, kajált; kiabál, kajabál). Máskép gyi. V. ö. CZO.
|
5 |
HÍv. HÍ, (1), mély hangú i- vagyis ï-vel. Tiszta gyök, s igen számos részént tulajdon, részént átv. értelmü származékok anyja. Rokon a magyar héj, haj szókkal; megvan a sínai hiue (vacuum, foramen), kiá [..]
|
6 |
HÍl. HI, (3).
|
7 |
HÍv. HÍV, mély hangú ï-vel, áth. Úgy látszik, öszve van vonva a szólító he! és közelitést jelentõ i (ide, itt, igy) szócskákból. Héberül (khivváh = indicavit, vocavit. Nagy János). Sínai nyelven huán sz [..]
|
8 |
HÍelvont törzse híves v. hives, hívít v. hivít, hideg stb. szóknak; máskép hû, melytõl hûs v. hûvös, hûl, hût stb. származnak. V. ö. HÉ fn.
|
9 |
HÍAngol szó; magyarul szia. - Hi! - Szia.
|
10 |
HÍNEVETÉS, ÖRÖM KIFELYEZÉSE
|
11 |
HÍHonismeret
|
12 |
HÍnevetni, öröm (csak távírón)
|
13 |
HÍnévszói ige rag
|
14 |
HÍSzia
|
15 |
HÍszia
|
16 |
HÍlásd hív1
|
17 |
HÍte | nap | tűz
|
<< HEZSETI | HÍA >> |