Környezetünk, a körülöttünk lévő világ. Terünket 3 dimenziósnak érzékeljük, azaz a térbeli testeknek 3 kiterjedésük van (szélesség, hosszúság és mélység). A matematikában a közönséges 3 dimenziós (ú [..]

(te-er v. té-r) fn. tt. tér-t v. teret, tb. ~ìk v. terek, harm. szr. ter-e. 1) Kisebb nagyobb széledésü, szétnyulásu, körözetü, öblözetü, s bizonyos határok közé szorult, vagy olyannak képzelt hely, m [..]

önh. m. tért. 1) Bizonyos helyiség elég neki, vagyis testének teriméje nem nagyobb az elfoglalt vagy elfoglalandó helynél; máskép: fér. Szobámban több bútor el nem tér. Kis kocsidban csak ketten térün [..]

fér Általános népi szó. Vö. eltér

Kiterjedés (dimenzió), mely a teremtés idõbeli megnyilvánulásának eredményeként keletkezik és dinamikusan változik az azt keltõ szubjektív létezõk mozgásával együtt.

(gör. toposz, lat. spatium): a kiterjedés elvont alapja. - 1. Filozófiailag. Arisztotelész szerint a ~ a testeknek egymáshoz való viszonyából származó létmozzanat. Az atomok és a belőlük fölépülő anya [..]

tér (építészet) tér (fizika), a fizika egyik alapfogalma tér (filozófia), a priori fogalom a filozófiában A matematikában egy halmaz és egy fölötte értelmezett struktúra összessége, a tereket a strukt [..]

tér (építészet) tér (fizika), a fizika egyik alapfogalma tér (filozófia), a priori fogalom a filozófiában A matematikában egy halmaz és egy fölötte értelmezett struktúra összessége, a tereket a strukt [..]

A tér a fizikában egy matematikai modell, az anyagi tárgyak kölcsönös helyzeteinek halmaza ; az a 3 vagy több dimenziós viszonyítási rendszer, amelyben a testek és események viszonylagos helye és irán [..]

A tér a fizikában egy matematikai modell, az anyagi tárgyak kölcsönös helyzeteinek halmaza ; az a 3 vagy több dimenziós viszonyítási rendszer, amelyben a testek és események viszonylagos helye és irán [..]