(bék-ó) fn. tt. békó-t, tb. ~k. Rabot bilincselõ vas láncz, melyet a rab lábaira tesznek, s zárral ellátnak. Békóban dolgozó, alvó rabok. Átv. ért. lekötött, szabadságot akadályozó állapot. Arany békó [..]

(1), hangutánzó, s mint olyan gyöke béka szónak, és származékainak, s nem egyéb, mint az elvont bek (bekeg) hangutánzónak változata. Innen béka am. bekõ, békõ, bekegõ. Rokona bég, vagy õrségi tájejtés [..]

(2), részint önálló, részint elvont gyök. Önálló béke értelemben, s tárgyesete: béket, származékai: békes, békesség, béketlen; azonban helyette inkább béke divatozik. Elvont gyök béklyó vagy békló bék [..]

(3), a székelyeknél divatos béki fájdalom, azaz gyomorfájás szó uátn itélve elavult fõnév, s am. gyomor vagy ennek tartalmazója has. Eredetileg talán bélk a bél gyöktõl?