1 |
ESEMÉNY(es-e-mény) fn. tt. esemény-t, tb. ~ek. 1) Ami megesett, ami megtörtént; egyes nagyobb eset vagy történet. Következõ esemény adta magát elé. Világhírü esemény. Nevezetes, ritka esemény. (Ereigniss). 2 [..]
|
2 |
ESEMÉNYaktus, történés, eset, alkalom, rendezvény, mozzanat, közjáték, fordulat, incidens, kázus, faktum, fejlemény
|
3 |
ESEMÉNYMunkával kapcsolatos esemény(ek), amely(ek) sérülést vagy egészségkárosodást (8.) (függetlenül annak súlyosságától) vagy halált okozott/okoztak, vagy okozhatott/okozhattak volna.
|
<< ESÉLY | ESEMÉNYÌS >> |