1 |
Kórós Baranya megyei község.
|
2 |
Kórós(kor-os) mn. tt. koros-t v. ~at, tb. ak. Leginkább csak emberrõl mondják, midõn vagy magában véve, vagy másokhoz mérve jó elõre haladott éveiben; gyöngédebb kifejezés mint a vén. Apám már koros ember. [..]
|
3 |
Kórósfalu Nyitra m.; helyr. Koros-ra, ~on, ~ról.
|
4 |
Kórós(kór-os) mn. és fn. tt. kóros-t, többese: ~ok. Kórban szenvedõ. Leginkább öszvetételekben: holdkóros, aszkóros, vízkóros stb. Rokon vele a tájdivatos görhes.
|
5 |
Kórósfalu Baranya m.; helyr. Kóros-ra, ~on, ~ról
|
6 |
Kórós(kór-ó-s) mn. tt. kórós-t v. ~at, tb. ~ak. 1) Kóróval benõtt, vagy bõvelkedõ, vagy kevert. Kórós telek, ugar, legelõ. Kórós takarmány, széna. Néha am. kóróval rakott, tetézett. Kórós szekér. Kórós ház [..]
|
7 |
Kórós(kör-ös) mn. tt. körös-t v. ~et, tb. ~ek. Aminek körhöz hasonló alakja van. Egyébiránt önállólag nem igen divatozik, hanem összetéve vagy ragozva: köröskörül, köröslen, körösleg.
|
8 |
Kórósv. KÕRÖS, fn. tt. Körös-t, tb. ~ök. Folyóvizek nevei a Tiszántuli kerületben, melyek igen kanyargós folyásaiktól vették neveiket. Fekete, Fehér, Sebes Körös.
|
9 |
Kórósl. KÕRIS.
|
10 |
Kórósszab. kir. város Horvátországban; NAGY~ és KIS~, mv. Pest m., ÉR~, falu Közép-Szolnok m., puszta Bars m., erdélyi falvak az orbai és meggyesi székben; helyr. Körös-re, ~ön, ~rõl.
|
11 |
Kórósa megszokottól eltérő; rendszerint olyan módon, ami problémákat okozhat
|
12 |
Kórós, Crisien, Crisio (Križevci, Szerbia) →kőrösi görögkatolikus püspökség
|
<< Kémes | Kákics >> |