Baranya megyei község.

(kor-os) mn. tt. koros-t v. ~at, tb. ak. Leginkább csak emberrõl mondják, midõn vagy magában véve, vagy másokhoz mérve jó elõre haladott éveiben; gyöngédebb kifejezés mint a vén. Apám már koros ember. [..]

falu Nyitra m.; helyr. Koros-ra, ~on, ~ról.

(kór-os) mn. és fn. tt. kóros-t, többese: ~ok. Kórban szenvedõ. Leginkább öszvetételekben: holdkóros, aszkóros, vízkóros stb. Rokon vele a tájdivatos görhes.

falu Baranya m.; helyr. Kóros-ra, ~on, ~ról

(kór-ó-s) mn. tt. kórós-t v. ~at, tb. ~ak. 1) Kóróval benõtt, vagy bõvelkedõ, vagy kevert. Kórós telek, ugar, legelõ. Kórós takarmány, széna. Néha am. kóróval rakott, tetézett. Kórós szekér. Kórós ház [..]

(kör-ös) mn. tt. körös-t v. ~et, tb. ~ek. Aminek körhöz hasonló alakja van. Egyébiránt önállólag nem igen divatozik, hanem összetéve vagy ragozva: köröskörül, köröslen, körösleg.

v. KÕRÖS, fn. tt. Körös-t, tb. ~ök. Folyóvizek nevei a Tiszántuli kerületben, melyek igen kanyargós folyásaiktól vették neveiket. Fekete, Fehér, Sebes Körös.

l. KÕRIS.

szab. kir. város Horvátországban; NAGY~ és KIS~, mv. Pest m., ÉR~, falu Közép-Szolnok m., puszta Bars m., erdélyi falvak az orbai és meggyesi székben; helyr. Körös-re, ~ön, ~rõl.

a megszokottól eltérő; rendszerint olyan módon, ami problémákat okozhat

, Crisien, Crisio (Križevci, Szerbia)   →kőrösi görögkatolikus püspökség