Olyan anyagi eszközök összessége, melyek befektetésre kerülnek egy vállalkozásba, vagy vállalatba azért, hogy ebbõl kifolyólag a késõbbiekben a tõkét biztosítónak profitja, haszna származzon.

Az árjegyzõ kezelésében lévõ elektronikus nyilvántartás, mely az árjegyzési kereskedés ajánlatait és azok összepárosítását tartalmazza.

Egy adott ország nemzeti jövedelmének bizonyos része, melyet a termelõ területek továbbfejlesztésére, illetõleg a nem termelõ területek szponzorálására, valamint biztonsági tartalékok képzésére fordítanak.

Olyan kereskedelmi tevékenység, melynek lényege, hogy ugyanazon fajtájú (pl.: deviza) termékekkel kereskedve a különbözõ piacok árfolyamkülönbségeit kihasználva nyereséget termeljen.

A kockázatmentes profitszerzés érdekében a különbözõ piacok, árfolyam- és kamatkülönbözeteit idõben és térben kihasználják. A piacra jó hatást gyakorol ténykedésük, mivel összehangolják idõben és térben a kamatlábak, árfolyamok relatív nagyságát.

Annak a valószínûsége, hogy egy adott termék árfolyamába mekkora eséllyel következhet be a befektetõ (pozíciója) számára elõnytelen változás. Például, ha venni akar valaki, elõnytelen számára az árfolyam növekedés, míg, ha eladni, az árfolyamcsökkenés.

A termék vételi és eladási árának pozitív különbsége. Egész egyszerûen az a nyereség, ami akkor realizálódik, amikor olcsóbban megvettünk, majd drágában eladunk valamit.

A piac leglikviditebb részvényeinek, melyeket blue chipeknek neveznek, árfolyamában hosszú ideig (hetekig, akár hónapokig) tartó értékcsökkenés.

A termék valódi értékének a befektetett tõke csak bizonyos, csupán néhány százalékát teszi ki. A többi úgymond "meg van elõlegezve". Fõként határidõs piacokon fordul elõ.

A brókerek, lehetnek személyek, vagy cégek, azon összekötõ kereskedõk, akik közvetítõ szerepet játszanak némi jutalékért cserébe a vevõ és az eladó között, illetõleg közremûködnek az áralakításban is.