húshagyóhétfő az asszonyi mulatságok ideje. Asszonyfarsangról már Temesvári Pelbárt is megemlékezett, elítélve a féktelen mulatozást.

a farsang jellegzetes étele, melynek mágikus erőt tulajdonítottak. A Szerémségben azért sütötték, hogy a vihar ne vigye le a háztetőt.

ezen a napon tartották az utolsó mulatságot, és eltemették a farsangot.

a XVI. században terjedt el Magyarországon, az olasz maschera szóból ered.

átöltözés, átváltozás, a mohácsi sokácok ezt a szót használják a farsang utolsó napjaira.

Zobor-vidéken a farsangvasárnap neve, a legények szerencsét, bőséget kívánnak.

Nyitra környékén a farsangvasárnap.

a farsang a legkülönbözőbb népi játékok kiváló alkalma volt. A színjátékok és alakoskodások minden típusa, változata előfordul a farsangi hagyománykörben.

a farsang a legkülönbözőbb népi játékok kiváló alkalma volt. A színjátékok és alakoskodások minden típusa, változata előfordul a farsangi hagyománykörben. Az alakoskodás lehetett falufeljáró menet, felvonulás (dőrejárás, bakkuszjárás, remélés), vagy zárt helyen, fonóban, tollfosztóban előadott dramatikus játék. Vannak egyéni, főként termés- és bősé [..]

farsangi felvonulás, melyben alakoskodókat vagy bábukat, állatokat ítéltek halálra, és a személyeket imitálva, az állatokat kivégezték, megölték.